GRAFIKUS MŰVÉSZKÉNT…

Munkásságom fő témája a család. Az egyetemen eltöltött öt év alatt évről-évre ért a felismerés,
hogy a közvetlen környezetemre visszavezethető tapasztalatok nagyban befolyásolják a művészethez való viszonyomat.
Az alkotás közbeni elmélyülés segít emlékezni a jó dolgokra, és feldolgozni a traumákat.
Az általam bemutatott intim jelenetek bizonyos elemei mindenki számára ismerősek lehetnek,
így a néző is könnyen azonosulni tud velük.

Korai portrék(2015-2016)
Személyes élményeimből merítve kezdtem el a szűk családomról zsánerkép jellegű portrékat alkotni,
az általuk megszokott, szokásos helyzetekben. Érdeklődéssel vizsgáltam az egyik és másik térbe való átlépést, az új helyekre való belépés élményét, ennek különböző vizuális megjelenítéseit. Ajtóból visszatekintő alak, lépcső tetején, fordulóban,
vagy éppen a fényről a sötétség felé lépő figura, melynek csak a sziluettjét látjuk, így személye és szándéka sem kivehető. Furcsa, várakozó szereplők, szándékuk többszörös jelentést takar.

Traumák és szorongások (2016-2018)
Belső szorongásaim és traumáim művészeti kibontása segített a problémáim gyökereinek a megértésében.
A képek készítésének az időszakában az elveszített énképem újra definiálására törekedtem, igyekeztem megtalálni önmagam. Megfelelő arányban próbáltam keverni a valós és az elképzelt elemeket. Ez munkásságomnak is fontos jellemzője.

Családi- kártyák (2017-2018)
Régi-retro játékok hangulatát idéző 16 lapból álló grafikai kártya sorozat.
Külső nézőpontból megvizsgálva értékeltem a szociális kapcsolataimat családom tagjaival. Játékkártyáimon megjelennek a retro-autós; -repülős; -állatos kártyák elrendezései, e mellé hoztam létre személyes osztályozási rendszert, egyéni ikonokkal.
A kártyákon általában elhelyezkedő nagy képek helyére rajzolt portrékat készítettem az éppen értékelt személyekről. Tervezett lapjaim hátuljára egyedi mintát hoztam létre, régi gyerekszobám tapétáját rekonstruálva.

Az egyetemen eltöltött negyedik évben terveztem meg az OmniALL(2020) koncepcióját. Fontos szempont volt, hogy megfelelő mértékben egyesíteni tudjam az elmúlt években kijelölt két irányt. Itt egy olyan számítógépes stratégiai játékot vettem alapul, amely életem meghatározó fázisában volt a mindennapjaim része, kedvtelésből és a valóság elöli menekülés miatt.

Szüleim ekkor váltak el, édesapámmal ez volt a közös platform, mivel érzelmi ügyekről nem sokat beszéltünk. Édesanyámmal
és nevelőapukámmal pár éven belül a válás után vidékre költöztünk. Ez egy másik törés volt az akkori labilis érzelmi állapotomban, így sokkal több időt töltöttem a játék világában elzárkózva másoktól. Ezeket a tényeket végig gondolva kézenfekvő volt számomra, hogy ebbe a bizonyos játék univerzumba fogom beilleszteni a családi emlékképeimet.

Mivel nem kaptam vallásos nevelést, a szakrális világ szellemiségével igen későn találkoztam,
illetve olyanoktól kaptam meg az első ismereteket, akiknek véleménye nem volt feltétlenül releváns,
ezért is éreztem motivációt arra, hogy ezt a fajta kulturális szegmenst is beemeljem munkáimba.